1993. évi II. törvény a földrendező és a földkiadó bizottságokról - 2. oldal 
Földhivatalok
 Ma 2017. október 19. Csütörtök; Nándor napja van.
Keresés a foldhivatalok.geod.hu-n: Keresés a teljes interneten:




Osztatlan közös tulajdon megszüntetése

A földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló törvény

Korm. rendelet a részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésének szabályairól

Kérelem nyomtatvány az osztatlan közös tulajdon megszüntetéséhez

1993. évi II. törvény

a földrendező és a földkiadó bizottságokról - 2. oldal

A tanya körüli földek

8. § (1) Ha a tanya tulajdonosa részarány-földtulajdonos és egyidejűleg kárpótlásra is jogosult, kérelmére részarány-földtulajdonát, illetőleg az őt megillető kárpótlási jegy 1000 Ft/AK alapulvételével átszámított AK értéknek megfelelő mértékű kárpótlási földalapot is a tanyája körül kell kijelölni.
  • (2) A tanyatulajdonos az (1) bekezdés szerinti kérelmét a tanya fekvése szerinti földrendező bizottságnál nyújthatja be az e törvény hatálybalépését követő 60 napon belül. A földrendező bizottság a kérelemről haladéktalanul értesíti az érintett földkiadó bizottságot.
  • (3) A (2) bekezdés szerinti bizottságok a tanya körüli földnek részarány-földtulajdon fedezetéül szolgáló földalapba, illetőleg kárpótlási földalapba történt kijelölését követően javaslatot tesznek a kárpótlási hatóságnak a földkijelölési határozat megfelelő módosítására. Ennek során a részarány-tulajdonok fedezetéül kijelölt földalapokat a kárpótlási földalap, illetőleg a kárpótlási földalapokat a részarány-tulajdonok fedezetéül kijelölt földalapok terhére növelni kell. A kárpótlási hatóság a jogerős földkijelölés módosítását akkor tagadhatja meg, ha annak következtében a már kijelölt egyes földalapok AK értéke külön-külön megváltozna.
  • (4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha
    • a) a részarány-földtulajdonos nem jogosult a kárpótlásra, de tanyája a kárpótlási földalapba kijelölt táblában van;
    • b) a kárpótlásra jogosultnak részarány-földtulajdona nincs, de tanyája a részarány-földtulajdonok fedezetéül szolgáló földalapban van;
    • c) a kárpótlásra nem jogosult részarány-földtulajdonos tanyája a részarány földtulajdonok fedezetéül szolgáló földalapban van;
    • d) a tanya a Magyar Állam tulajdonaként kijelölt táblában van, és a tulajdonosa egyidejűleg kárpótlásra is jogosult, illetőleg részarány-földtulajdona van, és a tanyatulajdonos az állami gazdaság alkalmazottjaként az Ámt. 25. § (1) bekezdése alapján a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Kpt. I.) 17. §-ában meghatározott állami föld tulajdonjogának megszerzésére jogosult.
  • (5) A tanya körül kárpótlási földalapba kijelölt földet a Kpt. I. 20-28. §-aiban foglalt rendelkezések szerint kell árverésre bocsátani. Az árverést követően a tanya körül árverés céljára további földterület nem jelölhető ki.
  • (6) Az (1)-(3) bekezdés szerinti rendelkezések nem alkalmazhatók abban az esetben, ha a kárpótlásra jogosult tanyája a kárpótlási célú árverésre kijelölt földalapban helyezkedik el.
  • (7) A (3) bekezdés szerint módosított földkijelölés alapján a földkiadó bizottság a tanya körüli földet a részarány-földtulajdonos tulajdonába adja, és erről ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas határozatot hoz.
  • (8) A tanya körüli föld tulajdonba adásánál elsősorban annak a tanyatulajdonosnak az igényét kell kielégíteni, aki az általa bármilyen címen használt föld kiadását kéri. A többi tanyatulajdonossal szemben elsőbbséget élvez az is, aki a meglévő tanyájához csatlakozó olyan föld kiadását kéri, amelynek bevitelével keletkezett a részarány-földtulajdona.

A részarány-földtulajdon helyének meghatározása

9. § (1) ---
  • (2) ---
  • (3) ---
9/A. § (1) A földkiadó bizottság a részarány-földtulajdonnak megfelelő föld és a tanyatulajdonost megillető tanya körüli föld kiadásával, illetőleg a részarány-földtulajdon helyének meghatározásával kapcsolatos feladatait 1996. június 30. napjáig látja el.
  • (2) Ha a földkiadó bizottság feladatait nem hajtja végre, bármely részarány-földtulajdonos vagy a mezőgazdasági igazgatási szerv kezdeményezésére köteles a kezdeményezéstől számított 15 napon belüli időpontra összehívni a részarány-földtulajdonosok közgyűlését. A közgyűlés összehívása iránt a mezőgazdasági igazgatási szerv haladéktalanul intézkedik, ha azt a földkiadó bizottság elmulasztja. A tulajdonosokat a közgyűlés összehívásáról a 3. § (2) bekezdésében meghatározott módon kell értesíteni. Az így összehívott közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. Határozatait szótöbbséggel hozza.
  • (3) A (2) bekezdés szerinti közgyűlés
    • a) 1996. december 31. napjáig meghosszabbítja a földkiadó bizottság működését, vagy új földkiadó bizottságot választ, vagy
    • b) megállapítja a földkiadó bizottság megszűnését, és erről értesíti a mezőgazdasági igazgatási szervet.
  • (4) Amennyiben a földkiadó bizottság kötelezettséget vállal arra, hogy a folyamatban lévő ügyeket 1996. december 31-ig befejezi, a működése - feltéve, hogy a részarány-földtulajdonosok közgyűlése a (3) bekezdés szerint másképp nem döntött - eddig az időpontig meghosszabbodik. A földkiadó bizottság erről a mezőgazdasági igazgatási szervet értesíti.


Hirdetés:



9/B. § (1) Ha a földkiadó bizottság a feladatainak végrehajtását a 9/A. § (1) bekezdésében, valamint (3) bekezdésének a) pontjában, továbbá a (4) bekezdésében meghatározott határidőig sem fejezi be, vagy a közgyűlés még ezt megelőzően megállapítja megszűnését, a földkiadó bizottság a még jogerős határozattal le nem zárt, folyamatban levő földkiadási ügyeket átteszi a mezőgazdasági igazgatási szervhez.
  • (2) A mezőgazdasági igazgatási szerv az (1) bekezdés rendelkezései alapján a hozzá áttett ügyekben a 4/B. § (5) bekezdésének szabályai szerint jár el.
  • (3) A földkiadó bizottság az eljárása során keletkezett iratokat a megszűnésétől számított 15 napon belül köteles áttenni a mezőgazdasági igazgatási szervhez. Az iratok megőrzéséről a mezőgazdasági igazgatási szerv gondoskodik.
  • (4) ---
  • (5) A határidőben földkiadási kérelmet be nem nyújtott részarány-tulajdonos többféle jogcímen járó és különböző földalapokba tartozó részarány-földtulajdonait a mezőgazdasági igazgatási szerv a földkiadási eljárás során összeszámítja. Több részarány-tulajdonos írásbeli kérelme alapján a földet lehetőség szerint az általuk kért módon kell kiadni.
  • (6) A mezőgazdasági igazgatási szerv a sorsolás napját követően 15 napig cserelehetőséget biztosít az érintett részarány-tulajdonosok kérésére a határozathozatal előtt. A mezőgazdasági igazgatási szerv a földkiadó határozatokat a részarány-tulajdonosok közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt megállapodásában foglaltaknak megfelelően köteles kiadni.
  • (7) Ha a földkiadáskor a tényleges művelési ág nem azonos az ingatlan-nyilvántartás szerintivel, és az eltérés már a földalap-kijelölés időpontjában is fennállt, a földkiadás alapját a tényleges művelési ág szerinti AK érték képezi.
9/C. § (1) A mezőgazdasági igazgatási szerv a még kiadatlan részaránytulajdonok vonatkozásában a részarány-tulajdonosok nyilvántartott AK értékei alapján nyilvános sorsolással állapítja meg a részarány-földtulajdon fedezetéül szolgáló földrészletet. A mezőgazdasági igazgatási szerv a sorsolásról jegyzőkönyvet készít.
  • (2) A sorsolást a helyrajzi számok növekvő sorrendjében kell végrehajtani.
  • (3) A sorsolás szabálytalan lebonyolítása ellen az, akinek jogos érdekét érinti vagy sérti, törvénysértésre hivatkozással a sorsolás lebonyolítását követő 48 órán belül kifogást nyújthat be a mezőgazdasági igazgatási szervhez.
  • (4) Ha a sorsolás lebonyolítása ellen kifogás nem érkezett, illetve a kifogással kapcsolatos jogorvoslati eljárás jogerősen befejeződött, a mezőgazdasági igazgatási szerv a sorsolási jegyzőkönyvet megküldi a földrészlet fekvése szerint illetékes ingatlanügyi hatóságnak.
  • (5) A központi költségvetés terhére - a 12/E. § (2) bekezdése, a 12/G. § (2) bekezdése, a 12/H. § (1)-(6) bekezdése és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott, a részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdonok megszüntetésének részletes szabályairól szóló rendelet szerint - gondoskodni kell az érintett földrészlet előkészítéséről, a megosztás kiindulási helyének és az osztás irányának a meghatározásáról. A részaránytulajdonosokat a földrészlet meghatározott részéhez kell rendelni.
  • (6) A kialakítandó új, önálló földrészletek 3000 m2-nél kisebb területűek nem lehetnek. Az 1994. július 27-éig hatályban volt jogszabályok alapján zártkertnek minősült területen a kialakítandó önálló földrészlet legkisebb területe 1500 m2 lehet.
  • (7) Az ingatlanügyi hatóság a 12/H. § (1) bekezdése szerinti egyezséget tartalmazó okiratot vagy a sorsolási jegyzőkönyvet, továbbá az elkészített változási vázrajzot és az egyéb munkarészeket megküldi a mezőgazdasági igazgatási szerv részére, amely ezek alapján meghozza az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas földkiadási határozatot.
  • (8) Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzést, illetve a (7) bekezdés szerinti határozat jogerőssé válását követően gondoskodni kell a keletkező új földrészletek kitűzéséről, és azok helyszíni birtokbaadásáról. A birtokbaadásról jegyzőkönyvet kell készíteni.
9/D. § (1) Ha a részaránytulajdon rendezésére elkülönített földalapok AK értéke, valamint a szövetkezet gazdálkodási területén részarány-földtulajdon kiadására felhasználható egyéb területek [6. § (4) bek., 12. § (5) bek.] nem fedezik az igényeket, a kiadatlan részaránytulajdonnal rendelkező személyek - választásuk szerint - a Nemzeti Földalap földkészletéből termőföldet igényelhetnek vagy kártalanításra tarthatnak igényt 4000 Ft/AK értékben. A részarány-tulajdonost a kérelemre induló eljárás során a választás joga egyszer illeti meg. A kérelmet a szövetkezet gazdálkodási területén fekvő földrészletek kiadása céljából megtartásra kerülő utolsó sorsolás napját követő 6 hónapon belül lehet benyújtani. E határidő elmulasztása esetén a részarány-tulajdonos részére a mezőgazdasági igazgatási szerv pénzbeli kártalanításról dönt.
  • (2) A termőföld igénylésére, illetve a kártalanításra irányuló kérelmet a mezőgazdasági igazgatási szervhez kell benyújtani. A mezőgazdasági igazgatási szerv a kérelem alapján megkeresi az ingatlanügyi hatóságot, hogy nyilatkozzon a kérelmező kiadatlan részaránytulajdonáról. A mezőgazdasági igazgatási szerv ennek ismeretében megkeresi a Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szervet (a továbbiakban: földalapkezelő szerv), hogy a kérelmező tulajdonában lévő AK értéknek megfelelő termőföld a kérelemben megjelölt településen rendelkezésre áll-e. A földalapkezelő szerv a megkeresésnek legkésőbb harminc napon belül köteles eleget tenni. A földalapkezelő szerv nyilatkozata alapján a mezőgazdasági igazgatási szerv tájékoztatja a részarány-tulajdonost a rendelkezésre álló földrészletről, illetőleg annak hiányáról. A földalapkezelő szervezet nemleges nyilatkozata esetén a mezőgazdasági igazgatási szerv pénzbeli kártalanításról dönt.
  • (3) Termőföld igénylés esetén a mezőgazdasági igazgatási szerv a kérelem tárgyában az ingatlanügyi hatóság igazolása, a földalapkezelő szerv, valamint a kérelmező nyilatkozata alapján a termőföldjuttatásról határoz. A mezőgazdasági igazgatási szerv a jogerős határozatot a részaránytulajdon törlése és a termőföldre vonatkozó tulajdonjog bejegyzése céljából megküldi az ingatlanügyi hatóságnak. Ha a földalapkezelő szerv által felajánlott termőföld AK értéke nem fedezi a kérelmező nyilvántartott részaránytulajdonát, az AK értékkülönbözetre a részarány-tulajdonost az (1) bekezdésben meghatározott kártalanítás illeti meg, amelyről a mezőgazdasági igazgatási szerv a termőföldjuttatással egyidejűleg határoz.
  • (4) Pénzbeli kártalanítás esetén a mezőgazdasági igazgatási szerv a jogerős határozatot közli az ingatlanügyi hatósággal a részaránytulajdon törlése céljából, egyben intézkedik a kártalanítási összegnek a kérelmező részére történő kifizetése iránt.
  • (5) A (3) és (4) bekezdésben foglaltak alapján a mezőgazdasági igazgatási szerv, illetve az ingatlanügyi hatóság által hozott határozatokat a földalapkezelő szervvel is közölni kell.

A földrészletet terhelő költségek megállapítása

10. § (1) A föld, tanya körüli föld kiadása, illetőleg a részarány-tulajdon helyének meghatározása során tulajdonba kerülő föld korábbi tulajdonosa, használója által közölt, az egyes földrészleteket terhelő meliorációs, művelési és egyéb, a termőföld AK értékében ki nem fejezett - így különösen a szövetkezet üzletrésztőkéjében meghatározott, ültetvény telepítéséből eredő - értéknövekedést eredményező beruházási költségeket a földkiadó bizottság a tulajdonos kérelmére ellenőrzi. A tényleges értéknövekedést eredményező költségeket a mezőgazdasági igazgatási szerv állapítja meg. A föld tulajdonba adásáról, továbbá az értékkülönbözet megfizetésére történő kötelezésről külön határozatot kell hozni.
  • (2) A költségek megtérítésére vonatkozó rendelkezés ellen fellebbezésnek nincs helye. A bíróság a mezőgazdasági igazgatási szerv határozatát mind a jogalap, mind az összegszerűség vonatkozásában megváltoztathatja.

A földkiadó bizottság határozata

11. § (1) A földkiadó bizottságnak
    • a) a részarány-földtulajdonnak megfelelő föld, a tanya körüli föld kijelölésére és a tulajdonos birtokba helyezésére;
    • b) a részarány-földtulajdon helyének meghatározására;
    • c) a földterület tulajdonba adására és az értéknövekedést eredményező beruházási költség megállapítására;
    • d) a részarány-földtulajdonosok AK értékének arányos módosítására irányuló eljárásában a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényt kell alkalmazni.
  • (2) A földkiadó bizottság eljárása illetékmentes, a földkiadási kérelem bejelentésére előírt határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye.
  • (3) ---
  • (4) ---
  • (5) ---
  • (6) Hirdetményi úton történő kézbesítés esetén a döntést a földkiadás helye, a szövetkezet székhelye, a részarány-földtulajdonos utolsó ismert belföldi lakóhelye szerinti települési önkormányzatok hirdetőtáblájára is ki kell függeszteni.

11/A. § ---

11/B. § (1) A földkiadó bizottságnak a 11. § (1) bekezdése szerinti eljárásban szakértő működik közre.
  • (2) A szakértőt a mezőgazdasági igazgatási szerv, illetőleg az ingatlanügyi hatóság vagy a kárpótlási hatóság megfelelő szakértelemmel rendelkező dolgozói közül kell kirendelni. A szakértői névjegyzék összeállítását és a szakértő kirendelésére vonatkozó eljárás részletes szabályait a földügyért felelős miniszter az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben állapítja meg.
  • (3) ---
  • (4) ---
  • (5) ---


előző oldal   következő oldal



Frissítve 2012.05.16-án.

--- : Hatályon kívül helyezett szövegrész

Hirdetés:




Megosztás:


Google hirdetés:

Impresszum  -   Adatvédelem  -   Jogi nyilatkozat