1993. évi II. törvény a földrendező és a földkiadó bizottságokról 
Földhivatalok
 Ma 2023. szeptember 30. Szombat; Jeromos napja van.
Keresés a foldhivatalok.geod.hu-n: Keresés a teljes interneten:




Osztatlan közös tulajdon megszüntetése

A földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló törvény

Korm. rendelet a részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésének szabályairól

Kérelem nyomtatvány az osztatlan közös tulajdon megszüntetéséhez

1993. évi II. törvény

a földrendező és a földkiadó bizottságokról

Annak érdekében, hogy a földrendező bizottságok működése a jelentkező igényekhez igazodjon, valamint, hogy a részarány-földtulajdonosok az őket megillető földterületeket természetben megkaphassák, illetőleg a termőföldek folyamatos mezőgazdasági hasznosítása biztosítva legyen, az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

A földrendező bizottság

1. § A kárpótlási jegy termőföldtulajdon megszerzésére történő felhasználásának egyes kérdéseiről szóló 1992. évi IL. törvény (a továbbiakban: Kpt. IV.) 4. § (1) bekezdése alapján megalakított földrendező bizottságra vonatkozó szabályokat az e törvényben meghatározott kiegészítésekkel kell alkalmazni.

A földkiadó bizottság

2. § (1) A részarány-földtulajdonként nyilvántartott termőföldekkel kapcsolatos - e törvényben meghatározott - ügyekben a részarány-földtulajdonosok közgyűlése által megválasztott földkiadó bizottság jár el.
  • (2) A földkiadó bizottságot szövetkezetenként kell megválasztani. Ha a település közigazgatási területe több szövetkezet teljes gazdálkodási területét felöleli, a részarány-földtulajdonosok közgyűlése közös földkiadó bizottságot is választhat.
  • (3) A földkiadó bizottság legfeljebb 500 részarány-földtulajdonos esetén 7, ennél több részarány-földtulajdonos esetén 17 főből áll. A bizottságban a szövetkezeti tag és a nem szövetkezeti tag részarány-földtulajdonosok a tulajdoni arányuknak megfelelő számban vesznek részt, továbbá a szövetkezet gazdálkodási területéhez tartozó valamennyi település részarány-földtulajdonosai, településenként legalább 1 taggal képviseltetve vannak.
  • (4) A földkiadó bizottság feladatainak hatékonyabb végrehajtása érdekében munkacsoportokat hozhat létre.
3. § (1) A földkiadó bizottság megválasztása céljából a szövetkezet székhelye szerint illetékes települési önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) jegyzője e törvény hatálybalépését követő tizenöt napon belül összehívja a részarány-földtulajdonosok közgyűlését (részközgyűléseit). A közgyűlésen minden tulajdonost egy-egy szavazat illet meg.
  • (2) A tulajdonosokat a közgyűlés összehívásáról a helyben szokásos módon, hirdetmény útján és lehetőleg írásban is értesítik. Nem helyben lakó tulajdonosokat országos, illetve megyei napilapban történő közzététel útján is értesíteni kell.
  • (3) Ha a tulajdonosoknak legalább egyharmada a közgyűlésen megjelent, megválasztják a földkiadó bizottságot, amely tagjai közül elnököt választ. Ennél kevesebb megjelent tulajdonos a földkiadó bizottság 5, illetve 9 tagját választhatja meg. A bizottság többi tagját részt nem vett részarány-földtulajdonosokból álló - az eredménytelen közgyűléstől számított tizenöt napon belüli időpontra összehívott - újabb részközgyűlés választja meg. Ez a részközgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.
  • (4) A részarány-földtulajdonosok közgyűlését az önkormányzat megbízottja vezeti. A bizottság tagjainak jelölésére, illetőleg a határozathozatal módjára vonatkozóan a közgyűlés szótöbbséggel határoz.
4. § (1) A földkiadó bizottság üléseit az elnök, vagy akadályoztatása esetén a bizottság által erre kijelölt tag vezeti. Az ülésen az érintett termőföldet használó szövetkezet képviselője tanácskozási és javaslattételi joggal vesz részt.
  • (2) A földkiadó bizottság a tagok legalább felének jelenléte esetén határozatképes. Határozatait - ha e törvény másként nem rendelkezik - egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök (az ülés vezetőjének) szavazata dönt. A bizottság tagja a saját vagy hozzátartozója [Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk) 685. § b) pontja] ügyében nem járhat el. A bizottság ügyrendjét egyebekben maga állapítja meg, működési feltételeit az érintett önkormányzatok biztosítják a központi költségvetés terhére.
  • (3) A földkiadó bizottságot a bíróság és más hatóság előtt, valamint harmadik személlyel szemben a bizottság elnöke, vagy a bizottság által az erre kijelölt tag képviseli.
4/A. § (1) Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv tudomására jut, hogy a földkiadó bizottság feladatai ellátását a törvényben meghatározott határidőben nem kezdi meg, vagy nem e törvény rendelkezései szerint jár el, illetőleg bármely más okból nem működik, haladéktalanul a részarány-földtulajdonosok közgyűlésének összehívását kezdeményezi az önkormányzat jegyzőjénél.
  • (2) Az önkormányzat jegyzője a részarány-földtulajdonosok közgyűlését a mezőgazdasági igazgatási szerv megkeresésétől számított 15 napon belül a 3. §-ban meghatározott módon összehívja. Az így összehívott közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. Határozatait szótöbbséggel hozza.
  • (3) A (2) bekezdés szerinti közgyűlés
    • a) a működőképtelenség megállapítása esetén megszünteti a földkiadó bizottságot, és
    • b) új földkiadó bizottságot választ, vagy amennyiben ez eredménytelen,
    • c) felkéri a mezőgazdasági igazgatási szervet a részarány-földtulajdonnak megfelelő föld kiadásával, illetőleg helyének meghatározásával kapcsolatos feladatok végrehajtására.
4/B. § (1) A földkiadó bizottság megszűnik, ha
    • a) illetékességi területén a részarány-földtulajdonnak megfelelő föld kiadása, illetőleg helyének meghatározása befejeződött, vagy
    • b) működésképtelensége miatt a 4/A. § (2) bekezdése szerinti közgyűlés a megszűnését határozattal megállapítja.
  • (2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti határozatot közölni kell a mezőgazdasági igazgatási szervvel. Az önkormányzat jegyzője a határozatról és annak az (5) bekezdésben foglalt jogkövetkezményeiről a helyben szokásos módon, hirdetmény útján értesíti a részarány-földtulajdonosokat.
  • (3) A földkiadó bizottság megszűnését megállapító határozat bírósági felülvizsgálatának helye nincs.
  • (4) A földkiadó bizottság működésképtelen, ha feladatai ellátását a törvényben megállapított határidőben vagy újraválasztásától számított 30 napon belül nem kezdi meg, vagy feladatainak ellátását 30 napot meghaladóan szünetelteti, illetőleg nem e törvény rendelkezései szerint járt el.
  • (5) A 4/A. § (3) bekezdés c) pontja szerinti esetben a részarány-földtulajdonnak megfelelő föld kiadásával, illetőleg helyének meghatározásával kapcsolatos törvényben meghatározott feladatokat a mezőgazdasági igazgatási szerv látja el, azzal az eltéréssel, hogy a mezőgazdasági igazgatási szerv eljárásában egyezségi kísérletnek helye nincs. Azokban a kérdésekben, amelyekben a törvény egyezségkötés megkísérlését írja elő, a mezőgazdasági igazgatási szerv minden esetben nyilvános sorsolással dönt. Az érintett tulajdonosok a sorsolás megkezdését megelőzően egyezséget köthetnek.
  • (6) A mezőgazdasági igazgatási szerv a közgyűlés felkérése, illetőleg az (1) bekezdés b) pontja szerinti határozat kézhezvételét követően haladéktalanul megkezdi a földkiadást és egy éven belül végrehajtja.


Hirdetés:



A részarány-földtulajdonnak megfelelő föld kiadása

5. § (1) A földkiadási eljárás a részarány-földtulajdonos kérelmére indul. A földkiadási kérelmet a részarány-földtulajdonos e törvény hatálybalépését követő 60 napon belül nyújthatja be a földjét használó szövetkezet gazdálkodási területén működő földkiadó bizottságnál.
  • (2) A földkiadási kérelmet írásban kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell a tulajdonos személyi adatait (név, leánykori név, névváltozást megelőző név, születési hely, idő, anyja neve) és lakcímét.
  • (3) A tulajdonos a kérelemben megjelölheti, hogy a szövetkezet gazdálkodási területén melyik településen és a településen belül a magánszemélyek részarány-földtulajdonának kielégítésére elkülönített földalapok közül melyikből és melyik földrészlet terhére kéri földkiadási kérelme teljesítését. Arra az esetre, ha a kérelem a megjelölt település területén nem lenne teljesíthető, a tulajdonos megjelölheti, hogy a földkiadó bizottság a szövetkezet gazdálkodási területén lévő településeket milyen sorrendben vegye figyelembe kérelmének átsorolásakor. Ha a tulajdonos a részére kiadásra kerülő föld önálló ingatlanná alakítását is kéri, nyilatkoznia kell arról, hogy vállalja annak költségeit.
  • (4) A kérelemhez csatolni kell a szövetkezet (jogutódja, illetőleg a felszámoló) igazolását arról, hogy a részarány-földtulajdonost milyen jogcímen, hány AK értékű föld illeti meg. A kért adatokat a szövetkezet köteles a részarány-földtulajdonos rendelkezésére bocsátani. Beviteli kötelezettség alapján keletkezett részarány-földtulajdon esetén az igazolást az ingatlanügyi hatóság adja ki, amelynek tartalmaznia kell a szövetkezet használatába adott földek település, fekvés és művelési ág szerint összesített területét, valamint ezek AK értékét. Ha a beviteli kötelezettség alapján a tulajdonos részarány-földtulajdona több településen keletkezett, az igazolást településenként részletezve kell kiállítani.
5/A. § (1) A kiadásra kerülő föld ingatlan-nyilvántartási bejegyzésével kapcsolatos eljárás illetékmentes.
  • (2) Ha a tulajdonos kötelezettséget vállal arra, hogy az e törvény alapján kiadott földjét öt évig nem idegeníti el, továbbá nem vonja ki a mezőgazdasági termelésből - kivéve, ha az mezőgazdasági termeléssel összefüggő célból történik - a részére kiadott föld önálló ingatlanná alakításával kapcsolatos költségeit a központi költségvetés terhére részben vissza kell téríteni.
  • (3) A költségtérítés mértéke a költség 50%-a, de legfeljebb
    • a) 5 ha-ig 1 800 Ft/ha
    • b) 5-10 ha-ig 9 000 Ft és 5 ha felett 1 200 Ft/ha.
    • c) 10 ha felett 15 000 Ft és 10 ha felett 1 000 Ft/ha lehet.
  • (4) Ha a tulajdonos a (2) bekezdésben vállalt kötelezettségét megszegi, a kiadott föld önálló ingatlanná alakításával kapcsolatos - részére a központi költségvetésből megtérített - költségeket a föld elidegenítésének vagy mezőgazdasági termelésből kivonásának időpontjában köteles a költségvetésnek visszatéríteni.

5/B. § ---

6. § (1) A földkiadó bizottság az 5. § (1) bekezdése szerinti határidő elteltét követően a földkiadási kérelmeket az igényelt föld fekvését figyelembe véve településenként csoportosítja és meghatározza a teljesítési sorrendet.
  • (2) Ha a részarány-földtulajdonok kielégítésére elkülönített földalapok több településre terjednek ki, és valamelyik településen a földkijelölés vitás, azokon a településeken, ahol a földrészletek kijelölését nem vitatják, a földkiadást - a beviteli kötelezettség alapján keletkezett részarány-tulajdon tekintetében a településen e célra kijelölt föld nyolcvan százalékáig terjedően - el lehet végezni a jogosultsági sorrend betartásával, elsősorban a jelen törvény 5. § (1) bekezdésben előírt határidőben földkiadás iránti kérelmet benyújtott kérelmezők részére. A kiadásra kerülő földrészletek körét az ingatlanügyi hatóság által szolgáltatott adatok alapján a mezőgazdasági igazgatási szerv határozza meg.
  • (3) A földkiadó bizottság a belterületen a részarány-földtulajdonok kielégítésére elkülönített földrészletekből elsősorban annak a részarány-földtulajdonosnak a földkiadási kérelmét teljesíti, akinek az adott település belterületén keletkezett beviteli kötelezettség alapján részarány-földtulajdona.
  • (4) Ha a részarány kiadásánál AK hiány mutatkozik, a földalapba be nem vont, illetve a kárpótlásból visszamaradt, önkormányzati tulajdonba nem került termőföldet - a védett vagy védelemre tervezett természeti területek kivételével - a részarány kiadására fel kell használni.
  • (5) A földkiadó bizottság az illetékességi területén a részarány-földtulajdonok kielégítésére elkülönített külterületi földrészletekből a következő sorrendben (teljesítési sorrend) elsősorban annak a részarány-földtulajdonosnak földkiadási kérelmét teljesíti, akinek a kérelmében megjelölt településen
    • a) beviteli kötelezettség alapján belterületen keletkezett részarány-földtulajdona, de a föld kiadása a belterületen nem lehetséges;
    • b) beviteli kötelezettség alapján belterületen és külterületen is keletkezett részarány-földtulajdona;
    • c) beviteli kötelezettség alapján külterületen keletkezett részarány-földtulajdona;
    • d) a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény (a továbbiakban: Ámt.) alapján keletkezett részarány-földtulajdona.
  • (6) A részarány-tulajdonos jogutódja a földkiadási eljárásban az eredeti jogcím szerint vesz részt.
  • (7) Ha a földkiadási kérelmek teljesítésére a részarány-földtulajdonok kielégítésére elkülönített földek az adott településen - a településen belül a belterületen, illetőleg a külterületen - a földkiadási igények nagy száma miatt nem elegendőek, a földkiadó bizottság az érintett részarány-földtulajdonosok részvételével egyezség létrehozását kísérli meg, annak eldöntése céljából, hogy a teljesítési sorrend szempontjából azonos csoportba tartozó kérelmek közül melyek teljesíthetők az adott helyen. Ha nem jön létre egyezség, a földkiadó bizottság nyilvános sorsolással állapítja meg, hogy a teljesítési sorrend szempontjából azonos csoportba tartozó kérelmek közül melyek teljesíthetők. A sorsolásról jegyzőkönyvet kell készíteni.
  • (8) Az adott csoportban ki nem elégíthető igényeket teljesítési sorrendben a következő csoportban, illetőleg a földkiadási kérelemben megjelölt következő településen kell - szükség esetén nyilvános sorsolással - teljesíteni. A földkiadó bizottság a sorsolásról jegyzőkönyvet készít.
7. § (1) Ha a részarány-földtulajdonos az 5. § (1) bekezdés szerinti kérelmében megjelölte, hogy az elkülönített földalapon belül melyik földrészletből kéri földjének kiadását, és a kérelem a 6. §-ban foglaltak figyelembevételével teljesíthető, a földkiadó bizottság a részarány-földtulajdonos által megjelölt földrészletet jelöli ki a földkiadás helyéül. Ha a földrészlet valamennyi kérelem teljesítésére nem elegendő, a földkiadó bizottság az érintett részarány-földtulajdonosok között egyezség létrehozását kísérli meg. Ha egyezség nem jön létre, a kielégíthető kérelmekről nyilvános sorsolással dönt és erről jegyzőkönyvet készít.
  • (2) Az (1) bekezdés szerint ki nem elégíthető igényekre vonatkozóan a földkiadó bizottság az érintettek közötti egyezség alapján, egyezség hiányában pedig sorsolással állapítja meg, hogy melyik földrészletből teljesíthető a földkiadási kérelem, és erről jegyzőkönyvet készít.
  • (3) ---
  • (4) Az (1)-(2) bekezdések szerinti földrészlet a teljesíthető földkiadási kérelmet benyújtó részarány-földtulajdonosok, illetőleg az egyezséggel vagy a sorsolással megállapított tulajdonosok közös tulajdonába kerül. A földrészlet közös tulajdonba és birtokba adásáról a földkiadó bizottság ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas határozatot hoz. Ha abból a célból, hogy az állattartó telep a hozzá legközelebb eső földön biztosíthassa a takarmányellátását, a részarány-földtulajdonos vállalja, hogy a kiadásra kerülő földjét az állattartó telep tulajdonosának eladja, vagy üzemeltetőjének legalább öt év időtartamra haszonbérbe adja és az erre vonatkozó előszerződést bemutatja, számára a részarány-földtulajdonát az előszerződésben megjelölt földből kell kiadni. A végleges szerződést a föld kiadásától számított 30 napon belül be kell mutatni. Ennek elmulasztása esetén a földkiadási eljárást újra le kell folytatni.
  • (5) A közös tulajdon természetbeni megosztással történő megszüntetése során az új földrészletet - eltérő megállapodás hiányában - a megosztás előtti eredeti földrészlet szélén kell kialakítani, és a gazdasági év végével kell birtokba adni.
  • (6) A részarány-földtulajdonos kérelmére a földkiadó bizottság a tulajdonosnak többféle jogcímen járó és különböző földalapokban meghatározott részarány-földtulajdonait összeszámítja, és az így összevont részarány fedezetéül szolgáló földalapokból kijelölt földrészletre lefolytatja az (1)-(4) bekezdés szerinti földkiadási eljárást.
  • (7) A földkiadó bizottságnak az (1)-(4) bekezdésben foglaltak alkalmazása során úgy kell eljárnia, hogy a ki nem adott földterületek (táblarészek) gazdaságosan megművelhetők maradjanak.
7/A. § (1) Ha a 7. §-ban foglaltak szerint lefolytatott eljárás eredményeként a részarány-földtulajdonos a beviteli kötelezettség alapján szövetkezeti használatba került eredeti földjét kapja tulajdonába, az erről szóló határozatban a földrészletet - művelési ága és AK érték megjelölése nélkül - a bevitt föld nagyságának megfelelő területtel kell megjelölni. Ez a rendelkezés csak akkor alkalmazható, ha a kiadásra kerülő földön a részarány-földtulajdonos által végzett ültetvénytelepítés, vagy más okból a kiadásra kerülő föld AK értéke a bevitelkori AK értékhez képest úgy változott meg, hogy emiatt kisebb föld kerülne a részarány-földtulajdonos tulajdonába. A tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzése során a földrészletet a tényleges állapot szerinti művelési ág és AK érték szerint kell a nyilvántartásba felvenni.
  • (2) Az (1) bekezdés szerinti rendelkezés végrehajtása érdekében a részarány-földtulajdonok kielégítésére elkülönített földalap a kárpótlási földalapba ki nem jelölt, és még tulajdonba nem adott szövetkezeti földekből, ennek hiányában a kárpótlásra kijelölt földekből, de legfeljebb a földalap AK értékének 2%-a mértékéig egészíthető ki. Ha a részarány-földtulajdonok kielégítésére elkülönített földalap kiegészítésére nincs lehetőség, a részarány-földtulajdonosokat megillető és a kijelölt földalapokból nem fedezhető AK igény mértékéig az állam áll helyt állami tulajdonú földek, illetőleg pénzbeli kártalanítás biztosításával legfeljebb 2000 Ft/AK értékben.
  • (3) ---
  • (4) Az ingatlanügyi hatóság az adott szövetkezetet érintő valamennyi földkiadással kapcsolatos ingatlan-nyilvántartási bejegyzésről az utolsó határozat jogerőre emelkedését követő két hónapon belül értesíti a mezőgazdasági igazgatási szervet. A mezőgazdasági igazgatási szerv az értesítés alapján határozattal dönt a kártalanításról.
  • (5) A kártalanítási eljárásban hozott határozatot közölni kell az ingatlanügyi hatósággal. A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A bíróság a határozatot megváltoztathatja.
  • (6) ---
  • (7) ---


következő oldal



Frissítve 2012.05.16-án.

--- : Hatályon kívül helyezett szövegrész

Hirdetés:




Megosztás:


Google hirdetés:

Impresszum  -   Adatvédelem  -   Jogi nyilatkozat